Browsed by
Címke: goth

Nincs olyan, hogy pozitív diszkrimináció

Nincs olyan, hogy pozitív diszkrimináció

A sok negatív példa ellenpontjaként már régóta akartam írni arról, milyen az, amikor valaki csak azért kedves veled, mert más vagy, mint a többiek, de rá kellett jönnöm, hogy pozitív diszkrimináció, mint olyan, nem létezik – hiszen minden, még a jószándékú megkülönböztetés is árt. Amikor nem az ember egyéni igényeinek szól a segítség, hanem a hovatartozásából következik, akkor tulajdonképpen azt feltételezik, hogy egyedül nem menne neki, kevesebbre képes, mert a csoport tagja. A női kvótáknak, vagy a felsőoktatási felvételinél a hátrányos helyzetre kapható pluszpontoknak is az az üzenete, hogy a nők/hátrányos helyzetűek máshogy nem tudnának bejutni bizonyos szakmákba vagy iskolákba, vagyis hogy végsősoron életképtelenebbek, emiatt segítségre szorulnak. Holott ez nem igaz.

Ezt a saját bőrömöt tapasztaltam az egyetemen marketing kurzuson. Az volt a feladatunk, hogy olyan reklámanyagot készítsünk, amivel vásárlásra ösztönözhetjük a csoporttársainkat, és velem, bevallom, elszaladt a ló: rögtön három reklámfilmet is leforgattam egy fiktív fűzőmanufaktúra számára, félamatőr színjátszós színészekkel, félprofi operatőrrel (az egyik eredmény itt fent látható, a mesik ott lent). A csoporttársaknak ezután egytől ötig pontozniuk kellett, hogy mennyire érzik úgy, hogy vásárolnának tőlem; a pontok átlagából kaptuk a jegyet a projektre.

És meglepetésemre ötöst kaptam!

Pedig a filmek nem lettek annyira jók, hogy ezt indokolják, és biztos, hogy a csoporttársaim nem vennének fűzőket, mert nem hordanak ilyesmit. Értetlenül álltam a dolog előtt, ezért megkérdeztem néhányukat, hogy miért adtak öt pontot. Titokban hagyományőrzők, vagy rejtőzködő gothok, gyűjtik a fűzőket, vagy a fűző visszatért a divatba?

És a válasz ugyan az volt minden esetben: nem, igazából nem vennék meg a fiktív fűzőket, de mivel attól féltek, hogy a stílusom és a filmek stílusa miatt a többiek lepontoznak majd, több pontot adtak, mint amennyit érdemeltem volna.

Látjátok, hol a gond?

  • Úgy vélték, a munkám a saját jogán nem életképes;
  • nem kaptam építő kritikát, pedig utólag már látom, hogy a feladatnak (t.i. meggyőzni őket, hogy megvegyenek valamit) része lett volna az igényfelmérés, vagyis olyan dolgot reklámozni, ami érdekli őket – ami nem sikerült;
  • így jobb jegyet kaptam, mint aki rendesen, igényfelméréssel együtt végezte el a feladatot.

Vagyis mindenki rosszul járt: voltak, akik indokolatlan hátrányba kerültek, én meg nem tanultam meg a kurzus egy fontos leckéjét (azóta ezt behoztam egy másik kurzuson). Csak azok jártak viszonylag jól, akiknek megnyugodott a lelkiismeretük, hogy letudták a napi jócselekedetet…

pozitív diszkriminációSaját kép. Modell: Kenny

Persze tényleg vannak helyzetek, amikor az ember nem tud vagy nem képes segítséget kérni, pedig szüksége lenne rá. De a legközelebbi barátaidon kívül nem ismered annyira az embereket, hogy ránézésre megmondd, mi a helyzet; az a legegyszerűbb és legegyenesebb út, ha megkérdezed, miben tudsz segíteni. Egy látás- vagy mozgássérültet sem kezdesz el kérdés nélkül felvonszolni a buszra (legalábbis remélem…), a kevésbé fizikai természetű segítségre is ugyan ennek a körültekintésnek kéne vonatkoznia.

 

Tl;dr: mielőtt segíteni próbálnál valakinek, kérdezd meg, tényleg szüksége van-e segítségre. Meg fogsz lepődni.

 

Ti hogy látjátok?

Hogyan éld túl a hőséget?

Hogyan éld túl a hőséget?

Tippek (nem csak) gothoknak.

Amikor eljön a nyár, szinte menetrendszerűen megkapom ugyanazokat a kérdéseket az ismerőseimtől: hogyan maradok egyáltalán életben nyáron fekete ruhákban?

Szóval összeszedtem az öt legegyszerűbb trükköt, amivel a nyár legmelegebb napjait is elviselhetővé lehet tenni.

goth preservative nyár
Tartósító
  1. Naptej. Mindig, mindenhol. Vannak, akiknek különösen érzékeny a bőre, de a normál bőrű emberek is könnyen leégnek, ha nincsenek hozzáedződve a napfényhez. Márpedig én nem vagyok kifejezetten az eljárós típus – sikerült is minap leégnem csak amíg beértem a munkahelyemre! A hasonló incidenseket úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, ha mindig, mindenhova használunk naptejet, munkába, boltba, suliba menet is. Ez nem csak a leégéstől véd meg, hanem a lebarnulástól is, ami kifejezetten hasznos, ha a sápadt kinézetre hajtasz.
  2. Maradj árnyékban! Akár egy kalap, akár egy napernyő segítségével, de amennyire csak lehetséges, ne tedd ki magad közvetlen napfénnek! Nem csak azért, hogy elkerüld a leégést, hanem mert vég a napszúrás és a hőguta ellen is. Ráadásul melyikünk ne álmodna egy fancy csipkés napernyőről, vagy egy olyan kalapról, ami Maria Brinknek van? Kalapból viszont mindenképpen könnyű anyagot, festett szalmát, műanyag szálat vagy szövetet válasszunk, semmiképpen se nemezt! (A H&M-ben kapható darabok egy része nemezből van, csak szólok. Szépek, meg minden, de ki az a hülye, aki nyáron nemezkalapot árul?)
  3. Válassz megfelelő ruhákat. Leginkább a ruhák anyaga az, ami segíthet a nyári melegben. A vastagabb, műszálas anyagokkal ellentétben a pamutjersey, a gyolcs vagy a muszlin szinte együtt lélegzik veled, és legyen bármilyen sötét a ruha színe, nem fogsz beleizzadni. Fazonában a bőre szabott darabok a legjobbak, például az Athmosphere muszlin anyagból készült blúzai (amikből bármelyik turkálóban egy tucatot találsz), amik bár viktoriánus szabásúak, tehát magas és zárt a nyakuk, az anyaguk és a bőségük miatt mégsem kellemetlenek. Jó választás lehet még egy gyolcsszoknya, akkor is, ha hosszú, vagy A Kis Fekete Ruha, feltéve hogy vékony anyagból van, és nem testresimuló, hanem enged lélegezni. A fűzőt és hasonló nehéz ruhákat viszont pihentessük őszig. (Ez is saját tapasztalat, az első Országos Gothic Találkozóra fűzőben mentem 2014 augusztusában, utána napokig émelyegtem a hőgutától.)
  4. Hordj kontyot, vagy tűzd fel bárhogy a hajad. Bármilyen meleg nyarat elviselhetőbbé tesz, ha nem melegíti a tarkódat még két kiló haj is. Nem feltétlenül kell leutánozni a viktoriánus kontykölteményeket (nem kell, de lehet), de egy egyszerű csat is sokat tud segíteni. Én személy szerint két frizurával kísérletezek; az egyik egy hamis batnest (tudjátok, az a feltupírozott, nagy goth-haj), ahol is egy csattal támasztott kontyféleség néz ki úgy, mintha az egész tupírozás lenne; a másik pedig ez a kifordított háromágú parkettafonás a Neon Démon című dán művészhorrorból.

    neon demon braid
    Remélem, hamarosan eljutok a filmre.
  5. Mindig legyen nálad egy palack víz. Nem csak a melegben megnövekedett folyadékigény miatt, hanem mert bármi történhet. Megeshet, hogy minden óvintézkedés ellenére mégis kiszáradsz – kéznél lesz a víz. Ha napszúrást kapsz, arra a legjobb elsősegély a vizes borogatás. Legvégső esetben pedig locsolhatsz belőle a hajadra, a lábadra, vagy a kalapod belsejébe.
summer bag
Strandtáska. Mindig indulás ELŐTT nézd meg, nem bújt-e bele a macska a vizespalack mellé. Tapasztalat.

+1, Smink. Inkább ne. Bármennyire vízálló, a melegben elég gyorsan le fogod izzadni, ráadásul nem szeretik egymást a naptejjel. De hidd el, a kalap vagy a napernyő, egy napszemüveggel kombinálva épp elég karaktert ad az arcodnak ahhoz, hogy ne kelljen a smink.

 

Remélem, sikerül túlélnetek a nyarat, és találkozhatunk az Országos Gothic Találkozón! Addig is meséljétek el, nektek mi a tuti tippetek a hőség ellen!

Goth tévhitek

Goth tévhitek

Mióta aktív vagyok az internet sötétebb oldalán, úgy három hónapja, sok különös dolog, főleg hajmeresztő tévhitek jöttek velem szembe a szubkultúrát illetően. Tényleg. Csak az tudja átérezni, milyen különös dolgokra gondolok, akik ültek már hajnali háromkor a tíz órás csillámfaszláma mix előtt, vagy fuldokoltak a Balázs-show goth-lánykérésén.
És ezeket a különös tévhiteket nem tudom szó nélkül hagyni. Nem tudom, mennyire vagyok hiteles, mennyivel ér számotokra többet az én szavam, mint egy random internetes trollé, de meg kell próbálnom, a saját lelkem megnyugtatása érdekében.

Szeretnék eloszlatni néhány tévhitet, ami valahogy újra és újra felbukkannak magyar és külföldi blogokon, kérdezős oldalakon, cseten (igen, így írják), Facebookon, trollbarlangokban, juhtube-on (merthogy birka, ami a juh, és a birka buta, érted… ééérteeeeed) és a net mindenféle bugyrában.

 

1, Ha valami olyat csinálsz/kedvelsz, ami nem a szubkultúra része, jön a szubkultúrarendőrség, és megtiltja, hogy a hátralévő életedben valaha is feketébe öltözz.

Próbáljuk ki, jó?

least goth thing ever

Na? Na? Mikor tiltotok le, mert kiraktam egy ilyet a blogomra? Én várok.

A valóság az, hogy senkinek nincs joga beléd kötni csak azért, mert goth létedre szereted a Disney Chanelt, vagy rapper létedre Nietzsche-t olvasol elalvás előtt. Ez egészen egyszerűen nem így működik. Persze el lehet vitatkozni azon, hogy ki mi alapján tartja magát egy szubkultúrába tartozónak, de ehhez kívülről senkinek semmi köze nincs. Egy szubkultúra nem arról szól, hogy mindig mindenben meg kell neki felelni, hanem éppen fordítva: ha NEKED megfelel egy adott szubkultúra szellemisége, akkor jól fogod magad érezni benne akkor is, ha közben olyan förmedvény van a lábadon, mint az ott fönt.

2, Ha valami olyat csinálsz/kedvelsz, ami nem a szubkultúra része, hirtelen nyílik egy dimenziókapu, és létrejön egy új alstílus, aminek te vagy az első és egyetlen tagja.

Ugye te is találkoztál már Gourmet Goth-tal (aki goth és főz), Health Goth-tal (aki goth és kondiba jár), Cyberpogánnyal (olyan, aki a cybergoth, miközben a vallása pogány), vagy Candy Goth-tal (aki goth és szereti az édességet)? Ugye hogy ugye?!

A fentiekben felsorolt logikát követve, azaz hogy a szubkultúra és az identitásod is kibírja, ha valami olyat teszel/kedvelsz, ami nem a része, ez komplett hülyeség. Inkább valami olyasmi állhat a dolog hátterében, hogy ha valaki nagyon egyedi akar lenni, akkor nem elég neki, hogy egy sztereotipikusan nonkomformista szubkultúra tagja, neki még ennél is sokkal sajátabb meghatározás kell, gyakran mögöttes tartalom nélkül (mutasson nekem valaki gourmet goth zenét, és visszavonom!).
Csak azt felejtik el, hogy belőlük ígyis-úgyis csak egy van, egy tökéletesen egyedi, megismételhetetlen példány! A stílusok és szubkultúrák lényege pedig éppen az összetartozás (lenne), nem az, hogy kacifántos megnevezésekkel elhatároljuk magunkat a többiektől.

3, A gothok teljesen kifejlett állapotban kelnek ki fekete, porcelán héjú tojásokból, teljes harci díszben, és komplett kozmikus tudással.

Vagyis aki fel meri tenni azt az arcpirító kérdést, hogy hol lehet goth ruhákat venni, milyen zenét hallgatnak a gothok, milyen koncertek és események vannak a szubkultúra keretein belül, azok menthetetlen pózerek, és kötelességünk tűzzel-vassal, de leginkább masszív internetes trollkodással irtani őket.

Nemár, ez tulajdonképpen olyan “a-mai-fiatalság” típusú nyavalygás, amit a megkeseredett öregnénik szoktak levágni a buszon. Te is elkezdted valahol, én is elkezdtem valahol, Robert Smith is elkezdte valahol, David J is elkezdte valahol, de képzeld, még Poe és Lugosi is volt valaha gyerek! Mind feltettük azt az első kérdést valamikor, hogy “anya, miért van a nénin fekete rúzs”, “milyen zenekar ez itt a pólódon”, “mit jelent az ankh-kereszt” vagy valami ilyesmi. És persze, tapasztalt fejjel már elég butának, sőt, szakbarbárnak tűnnek az ilyen kérdések… de gondolj arra, amikor vezetni tanultál! Mindenki ledudált, megelőzött, beintettek, elfelejtettél indexelni, rád szólt az oktató, elfelejtetted, melyik pedál mit tud – nem azért, mert béna voltál, hanem azért, mert TAPASZTALATLAN. Ami nem bűn.

4, Egy goth nyarat csinál.

Találkoztál egy gothtal, aki bunkó volt veled? Ebből nagy statisztikai bizonyossággal következtethetsz, hogy az összes goth bunkó, ezért kerüld el őket, de jó messzire! (más szubkultúrára/stílusra/nemzetiségre/bolygóra is alkalmazható)

EMBEREK VAGYUNK! És az emberek nem egyformák, oké? Eltér a véleményünk, eltér a világlátásunk, a szemszínünk, a temperamentumunk, a háttértörténetünk. Máshogy fogunk hozzád állni, más szavakkal kérjük a kenyeret a boltban, sőt, még a vécépapír sem egyformán tekeredik mindegyikünknél. De ez miért meglepő?

5, Aki nem fújja kívülről Poe összes műveit, az pózer.

6, Aki nem úgy néz ki, mint egy fekete festékbe mártott punk, az pózer.

7, aki nem úgy néz ki, mint egy csipkébe öltöztetett porcelánbaba, az pózer.

8, Aki nem hallgat Bauhaust, és kizárólag Bauhaust, az pózer.

9, Aki nem jár goth klubokba, az pózer.

Aki nem pózer, az pózer! Bizony!

A válasz az összes felvetésre az, hogy mivel különbözőek vagyunk, a szubkultúra különböző aspektusai érdekelnek jobban. Kit az irodalom, kit a zene különböző ágai, kit a különböző öltözködési stílusok, kit csak az esztétika, kit a filozófia vagy a szemléletmód fog meg – és ez miért lenne baj? Nincs értelme folyton azt keresni, hogy ki miben különbözik tőlünk, és kibe hol lehet belekötni – inkább örüljetek neki, hogy a goth szubkultúra ilyen sokoldalú!

10, Öreg rocker halott rocker

Mindenki tudja, hogy a szubkultúrák kamaszos faszságok, és hogy a felnőtteknek nincs szükségük ilyesmire. És húsz fölött egyébként is ciki, ha valaki a normálistól nagyon elütő ruhában mászkál. Na meg gondolj a gyerekeidre, hát mit fognak tőled tanulni, ha fűzőben mutatkozol előttük?!

Bocsánat, de miattad van néprajz szak az egyetemen, mert egy ekkora parasztot muszáj tanulmányozni!
Ha valakinek a világszemlélete és az ízlése mágikus módon eltűnik a huszadik születésnapja utáni éjjelen, az jelentkezzen nálam, szerzek neki használtan olcsóért. Tény, hogy ha megkomolyodik az ember, már nem megy például Adora BatBrat-nek kifestve munkába, de ez nem azt jelenti, hogy feladja a stílust, hiszen ez egy KULTÚRA, azaz az öltözködésen kívül millió más aspektusa létezik.
És hogy a gyerekeim mit fognak tanulni tőlem? A normálistól eltérő dolgok tiszteletét, a kultúra tiszteletét, az irodalom tiszteletét, a filozófia és a gondolkodás tiszteletét, miközben a legtöbb embernek a mezei, általános tisztelet is nehézséget okoz.
További olvasmány a Shadow and Light blog témába vágó cikke.

11, A gothok trógerek, és nincs jövőjük.

Mert gondolj bele, ilyen külsővel például ki venné fel őket, vagy ki csinálna nekik gyereket?

Biztos teljesen véletlen, hogy rengeteg goth ismerősöm jár egyetemre, vagy már be is fejezte azt. Hogy rengetegen beszélnek nyelveket, hogy majdnem mindegyikük a szakmájában dolgozik.
Olyan hihetetlen lenne, hogy a munkaadóknak vonzó a bátorság, és a szabadabb gondolkodás? Vagy gondoljatok bele, a dark ruhák, koncertek, klubok drágák, akár csak az igényesebb regények és verseskötetek, tehát a motivációnk is bőven megvan, hogy egyre jobb és jobb helyre küzdjük magunkat.
No és persze, mint tudjuk, a marketingben az a sikeresebb, akit könnyebb megjegyezni – kell még magyaráznom?
A gyerekekről pedig… Nem tudom, ki hány gothtalálkozón volt már, de az is elég, ha keres a neten egy albumot a Wave-Gotik Treffen-ről, tele van gyerekekkel, sőt, viszonylag idősekkel is. Mivel ez az egész hóbelevanc nem egy divathóbort, hanem KULTÚRA, amiben minden korosztálynak van helye.

12, A goth az egy zenén alapuló szubkultúra, tehát semmi köze nincs se a gótokhoz, akik egy barbár törzs voltak, se a romantikus “gótikus” irodalomhoz. A gótikus építészethez meg pláne semmi.

Ja, az elnevezés pedig teljesen véletlen, mint a miért nyúl a nyúl, és a mire vár a vár.

Igen, zenei ALAPÚ szubkultúra, azaz nem CSAK a zene a lényege. Részben, nem kis részben, de nem KIZÁRÓLAG.
Nem szeretek fölöslegesen írni, és már dörömböl az ajtómon a szubkultúrarendőrség a rózsaszín szőrös gumiklumpás kép miatt, úgyhogy itt egy link, szintén a Shadow and Light egyik cikkéhez. Ez házi feladat, holnap kikérdezem.
Néhány embert bezárnék egy rózsaszín szőrös gumiklumpákkal teli szobába, amíg el nem olvassa ezt.

+1, A gothok mélyen vallásosak, mert a templomos lovagrend leszármazottai.

(Nem én találtam ki, itt a link, második hozzászólást tessék nézni.)

Bocs, de ez igaz. Mi vagyunk a templárok titkos rendje, az Asszasszinok ősi ellensége! Pusztulj, Ezio Auditore!
Jézus, EZ KINEK, MIÉRT, HONNAN JÖTT?!
Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni.
Kiégtem.

gothic facepalm

gothic facepalm

Koporsó alakú táska tutorial

Koporsó alakú táska tutorial

Egy korábban készült csíkos ruhámhoz akartam varrni egy hozzáillő táskát, amibe azért beleférne egy váltáscipő, de elég kicsi, és illik is a hangulathoz – egy koporsó alakú darab kézenfekvő választásnak tűnt.

Szóval összeszedtem az anyagot, ami megmaradt a ruha után, meg egyéb kicsi, díszítésnek használható anyagmaradékokat. Ez kb 50 cm-t jelent a fekete anyagból, és egy 50X30 cm-es darabot a csíkosból. A csipkéből csak korlátozott mennyiség állt rendelkezésre (egyik barátnőm kinyúlt leggingsének az egyik szára volt egyébként), de abból nem is kell sok. Felhasználtam még egy kék szaténmasnit és egy pentagrammás medált, valamint kartont.

A karton a merevítés lesz, de mint tudjuk, a papír könnyen ázik, úgyhogy ha víztűrő táskát akarunk, ne kartont használjunk, hanem műanyag füzetalátétet (200 ft a papírboltban).

coffin shaped bag tutorial

Következő kérdés az volt, hogy milyen alakú és fazonú legyen a táska. Ebben két dolog inspirált: A Restyle-os csíkos táska, és egy barátnőm koporsó alakú táskája. Persze, hogy a minőség ezeket megközelítse, még sokat kell gyakorolnom, de legalább a szándék…

Szóval kivágtam a kartonból a koporsóalakot (ha jót akartok, ti műanyag füzetalátétet használjatok), majd a fekete anyagból kivágtam háromszor, és a csíkos anyagból egyszer.

coffin shaped bag tutorial

A három fekete koporsóformából kettőt színével befelé összevarrtam, kis helyet hagyva a kifordításhoz.

coffin shaped bag tutorial

Kifordítottam, aztán beletuszkoltam a koporsó formájú kartont (műanyag füzetalátét!!!), majd kézzel bevarrtam a lyukat – ez lesz a táska hátoldala.

coffin shaped bag tutorial

Fogtam a csíkos anyagdarabot, és elgondolkoztam rajta, milyen díszítést is akarok, mert ezen a ponton még nem voltam benne biztos. Addig forgattam és rakosgattam a csipkét, meg a medált és a szalagot, amíg kijött valami, ami tetszett:

coffin shaped bag tutorial

Amikor biztos voltam benne, hogy így lesz, először a csipkén igazítottam egy kicsit, megvágtam, hogy minél kevesebb kilógó anyagdarab maradjon, aztán a közepén átfutó részt behajtottam, és hozzávarrtam a csíkos anyaghoz. Fogtam a csíkos anyagot, ezúttal a csipkével együtt, és színével befelé összevarrtam a fekete anyagdarabbal.

Így feküdtek egymáson az anyagok az összevarrás előtt:

coffin shaped bag tutorial

Mint mindig, hagytam helyet a kifordításhoz, aztán a kifordított darabba beledugtam a karton merevítést, ez lesz a táska eleje.

coffin shaped bag tutorial

Teaszünet.

coffin shaped bag tutorial

Most jön a táska oldala. Ennek a szélessége határozza majd meg a táska űrtartalmát – én egy tíz centiméter széles anyagdarabot használtam. kézzel varrtam fel, mert géppel elég nehéz hozzáférni a helyhez, ahova illeszteni kell, de ha a merevítők behelyezése előtt csináljuk ezt a lépést, akkor nem lehetetlen.

coffin shaped bag tutorial

Először csak az egyik oldalhoz varrtam oda a szalagot, végül amikor a másikat is hozzáillesztettem, a táska tetejébe varrtam egy cipzárt.

coffin shaped bag tutorial

Végül az elejére varrtam a masnit és a medált.

A táska füle vagy akasztója opcionális, és a masni anyagából csinálta neki fület. Vigyázzatok azonban, minél vékonyabb anyagot használtok fülnek, annál kényelmetlenebb lesz a viselése.

coffin shaped bag tutorial

Férfi csatos mellény

Férfi csatos mellény

(Ez volt az első poszt, ami megjelent ennek az oldalnak a kettővel ezelőtti elődjén. Ez nem ad hozzá az értékéhez, csak gondoltam, megosztom veletek.)]

Ezt a mellényt a páromnak készítettem az I. Országos Gothtalálkozóra. A ruhaanyagokat méteráruboltban vettem, nem mondom meg, melyikben, mert úgyse ott laksz, ahol én. Mivel az egész DIY-t azért kezdtem, mert csóró vagyok és nincs pénzem szép ruhákat venni, ezek sem a legjobb anyagok. Szép lett volna mondjuk fekete selymet választani a külső résznek, ehelyett be kell érnünk egy, egyébként kényelmes pamutvászonnal, 660 ft/méter áron, a mellényhez fél méter kell. A piros a bélés, ha bélést kérsz a boltban, rögtön ilyet adnak, kb. 700 ft/méter, ebből is fél méter kell.

Első lépésként szabásmintát akartam keresni, de itthon nem volt, a neten meg nem találtam ingyenest, de mégis kiokoskodtuk valahogy: félbehajtottam hosszában egy pólót, ami jó a delikvensre, és körberajzoltam, ez lesz a mellény eleje, ahogy az látható alul. Az ujjaknál megpróbáltam követni a póló ujjának varrásvonalát. Aztán kiterítettem, és így is körberajzoltam, ez a mellény háta.

Arról nincs kép, de a bélésnél ugyanezeket a formákat kell felrajzolni, majd mindegyik formát kivágni.

Talán nem tartjátok túlzott óvatoskodásnak, ha most figyelmeztetek mindenkit, hogy eszetekbe ne jusson papírvágó ollóval nyiszatolni az anyagot, főleg a bélést ne! Higgyétek el, az a régi műanyag nyelű vacak, ami az utolsó általános iskolai technikaóra óta porosodik a fiókban, inkább szaggatni fogja, mint vágni; nem csak hogy a pontosság elképzelhetetlen egy olyan szerkezettel, de még a szálakat is kihúzza az anyagból.

Az összeállításról nem csináltam annyi képet, mint kellett volna, de igyekszem minél érthetőbben leírni.

1, A két első részt a szélénél összevarrjuk a bélésével, színnel befelé (azaz pl selyemnél a fényes fele van belül – az én olcsóbb anyagomnak nem volt külön színe). Azt a részét, ahol majd a háthoz kapcsolódik, nyitva hagyjuk, és ha kész a körbevarrás, itt kifordítjuk.

Ebbe a lépésbe tartozik az ujjak és a nyakkivágás összevarrása. Pontosabban nem is az összevarrás, mert abban semmi trükk nincs, hanem az, hogy a kifordítás után az ujjak és a nyak gyakran felpúposodik, mert több anyag kerül belülre, mint amennyinek helye van. Ezért szoktam cikkcakkosra vágni az anyag szélét a varrás mellett, ahogy a képen látszik, így nem fufisodik fel.

2, Összevarrjuk a hátrészt a bélésével, mindkettő színével befelé, de csak a nyaknál és az ujjaknál, azaz a vállpántok, az oldalak és az alja szabadon marad.

3, Az első részeket kifordítva bedugjuk a hátsó részbe (ez így nagyon furán hangzik XD)

Tehát a mellény két elejét megcsináltuk, kifordítottuk, így a színe van kifelé, az oldaluk, amelyik a háthoz csatlakozik majd, nyitott. Fogjuk ezt az első részt, és bedugjuk a hátsó részbe, ami MÉG NINCS KIFORDÍTVA. Ügyelünk, hogy az első rész fekete anyaga a hátsó rész fekete anyagához, az első piros pedig a hátsó piroshoz simuljon. Ha sikerült, eligazgatjuk az első részt úgy, hogy az oldalsó nyitott része a hátsó rész oldalsó nyitott részébe essen, valamint hogy az első rész válla a hátsó rész nyitott vállába essen.

Ha ez sikerült, a mellény úgy fog állni, mintha a saját bélésébe lenne hajtogatva.

4, Levarrjuk a hátsó rész oldalát és a vállát, közöttük ugye az első részek illeszkedő darabjaival. Az alját hagyjuk nyitva egy akkora szakaszon, amin átférne a mellény.

5, A nyitott alján át kifordítjuk a mellényt.

6, Bevarrjuk a nyitva maradt részt, és ezt kapjuk:

Nos, erre a ki-befordítgatásra és belebújtatásra azért volt szükség, hogy a paneleket összetartó varrások a lehető leghosszabb szakaszon a bélésen belülre essenek, vagyis ne látszódjanak. Most az egyetlen hely, ahol látszik a varrás, az egy kis rész az alján.

Ha azonban téged nem zavar, hogy belül látszódhat, esetleg nyomhat a varrás, akkor nem muszáj ilyen bonyolultan varrni, elég értelemszerűen egymáshoz varrni a részeket (persze itt is szerencsésebb, ha a varrás belül van). Ebben az esetben viszont pelenkaöltéssel, vagy szegélyt is varrni képes varrógéppel szegd be a varrások mentén, mert ellenkező esetben a mosógép szétszedi a varrást.

Következő lépés a csatok illetve a díszítések fölvarrása volt, amit itt mutatok, az csak egy verzió. Elképzelhető gomb, vagy mente (mint a huszárruhákon és a fiúbandák kabátjain), vagy bármilyen kapocs.

Ennél a csatnál célszerű szalagot használni tartónak, nem a megmaradt anyagdarabokat. Bár azt is lehet (ez is úgy készült), de macerás. A legszebben akkor néz ki, ha selyem vagy műselyem a ruha anyaga, a csatok pedig selyemszalagon lógnak.

Amit itt alul láttok, annak nem tudom, mi a neve, de modolja, “derekasítja” a mellényt. Ugyanolyan csatot használtam, mint az elején, és úgy varrtam a mellény hátára, hogy összekapcsolva megfeszíti az anyagot, így az rásimul a viselőre.

Végül is miért kéne egy férfitest alakjának hengerre, vagy hordóra hasonlítania? Sokkal elegánsabb, ha látszik a derék, kontrasztot ad a vállakkal, így azok szélesebbnek látszanak, és az egész olyan…

…angol hidegvér. ‘Nuff said.

És íme a büszke tulajdonos: