Balatoni legendák

Balatoni legendák

Mivel így az ősz első hétvégéjére sikerült időzíteni az ezévi balatoni nyaralásomat, gondoltam, mesélek nektek egy kicsit azokról a legendákról, amiket Balatonlellén hallottam.

A Balaton keletkezése – 1. verzió

Hétfejű sárkány? Ugyan már! Bocsi, Süsü, de itt a Balaton helyén valaha egy HUSZONNÉGYFEJŰ sárkány terrorizálta a vidéket, minden nap 24 szüzet követelve. (Szerény kutatásaim szerint ez nem csak Közép-, de egész Európában a legéhesebb és legvérengzőbb sárkány lehetett. Még Szent György sárkánya is csak napi két birkát, később napi egy kisgyereket fogyasztott. A nyugat-európai folklór sárkányai egyébként négy lábon járnak és egyfejűek, mint az, amelyiket Szent György legyőzött, és kincseket őriznek, míg a szláv népek sárkányai a hátsó lábaikon járnak, három, vagy hárommal osztható számú fejük van, amik visszanőnek, ha levágják őket, és gyakrabban ábrázolják őket szárnyakkal, mint a nyugati kollégákat (pontosabban ábrázolták régen, a mai filmek most nem játszanak). A nyugati sárkány többnyire táplálékszerzés céljából rabol szüzeket, a szláv sárkány viszont líraibb okból: feleségül akarja őket venni. Hogy ez a mi balatoni sárkányunk mit akart az évi 8760 hajadonnal, arról nem szólnak a legendák… A szláv sárkányokról még annyit, hogy te is ismersz pár erdélyi/havasföldi sárkányt, méghozzá név szerint. Luxemburgi Zsigmond alapította a Sárkány Lovagrendet, melynek egyik tagja, egy bizonyos Vlad felvette a “sárkány” előnevet a rend tiszteletére, mely románul úgy hangzik, hogy “Dracul”. Vele kezdődik a Drakulesti-ház nevű havasföldi fejedelmi dinasztia vérvonala. Bár nem kis hadvezér volt az öreg, mégis a fia tett szert nagyobb hírnévre “Sárkány fia” néven, mely románul úgy hangzik, hogy “Draculea”, aki a néphit szerint egy emberbőrbe bújt sárkány volt. Vagy valami más… Még a Bauhaus is írt róla egy dalt.)

Nos, egy napon a balatoni huszonnégyfejű sárkánynak szánt szüzek közé került a környék legerősebb férfijának, Balaton vitéznek a jegyese. A vitéz (természetesen) nem hagyta, hogy elvigyék a kedvesét, vagy bármelyik hajadont, így a sárkány napokig nem kapta meg a jussát.

Három nap után már annyira éhes volt, hogy mérgében kaparni kezdte a földet, mély árkot vágva a Badacsony alá. Végül amikor karmaival egy hatalmas kőbe mart, mely valaha a sellők oltára volt, a kőből víz bugyogott fel, feltöltve a vájt völgyet.

Ekkor Balaton vitéz látta, hogy meg kell küzdenie a sárkánnyal, különben az jön el az emberek falujába. A frissen keletkezett tó partján ütköztek meg, Balaton vitéz egyedül a sárkány huszonnégy feje ellen. Amikor sikerült levágnia egy fejet, az azonnal visszanőtt, de a vitéz rájött, hogy ha leégeti a fej helyét, az nem nő vissza.

Így sikerült megszabadulnia a sárkány huszonhárom fejétől, de a huszonnegyedik kifogott rajta. Abban a pillanatban, ahogy az utolsó tüskésfogú pofa összezárult a vitéz körül, ő belülről átszúrta a fenevad koponyáját. A halott sárkány a vízbe roskadt, és elsüllyedt Balaton vitéz holttestével együtt.

Az ő tiszteletére nevezték el a tavat Balatonnak (amibe később bánatában özvegyen maradt menyasszonya is beleölte magát).

Balatoni sárkány barlangja
Sárkánybarlang

Érdekes lehet elgondolkodni azon, voltak-e ennek a sárkánynak kölykei. Ugyanis a Szent Gyögy-hegyen (stílusos név, meg kell hagyni) található Sárkánybarlang nevű képződményből a mai napig lehet tompa morajlást hallani, ami megszólalásig hasonlít egy sárkány hangjára.

 

A Balaton keletkezése – 2. verzió

Valaha a mai Badacsony óriások otthona volt, és az óriások békében éltek az emberekkel. Az egyik óriást Balatonnak hívták, és volt egy gyönyörű kislánya, Haláp. Haláp nagyon barátságos teremtés volt, és volt egy barátnője az emberek között – az emberek azonban kicsik, és nem élnek sokáig. Amikor az emberlány megöregedett és meghalt, Haláp bánatában szintén utána halt.

Balaton tisztességgel eltemette a lányát, azonban megfelelő sírkövet nehéz volt találni. Egyetlen kő volt a vidéken, ami megfelelt: az, amelyik valaha a sellők oltárköve volt. Amikor Balaton felemelte, elvesztette az egyensúlyát, és a kő agyonnyomta – a kő alól pedig megállíthatatlanul bugyogott föl a víz, ami elöntötte az egész völgyet.

(Észrevettétek, hogy a sellők oltára visszatérő motívum? És akkor még meg sem említettem a Tihanyi Ekhót, akit a sellők királya átkozott meg, hogy csak mások szavát ismételhesse, vagy a Badacsonyt, ami úgy keletkezett, hogy a Tűzhányók ura beleszeretett egy sellőbe, és utána akart ugrani a tóba, vagy az egész Északi Partot, ahol rengeteg tereptárgy népi neve “Hableány”.)


Rómeó és Lelle

Élt egyszer a Balaton déli partján egy világszép leány, Lelle. Egy nap a mezőn sétálva összetalálkozott apja egyik jobbágyával, akit Lászlónak hívtak.

A fiatalok azonnal egymásba szerettek, és össze akartak házasodni, de Lelle apja nem engedte, mert egy gazdagabb, rangjabéli kérőnek szánta a lányát. Ezért, hogy ne szökhessen el, bezáratta Lellét egy toronyszobába.

László azonban mindent megtett, hogy együtt lehessen szerelmével. Az éjszaka leple alatt megszöktette Lellét, és lovon vágtattak el az uradalomból. Az őrség azonban észrevette őket, és üldözőbe vette a párt.

Amikor a katonák már majdnem utolérték őket, és úgy tűnt, a bukás elkerülhetetlen, Lelle levetette magát a lováról, és az üldözőik agyontaposták őt.

A tragédia helyét a lány és a tragikus szerelme emlékére Lellének nevezték el.

 

Még néhány kísértethistória

(A most következő két történetben az az érdekes, hogy a mai napig élnek, azaz formálódnak, magukba olvasztják az új életkörülmények nyomait, és egyre újabb és újabb formában lehet őket hallani. A magyar folklórban mára nagyon kevés élő elem maradt, és az is főleg az interneten terjed, de más kultúráknak vannak még élő népmeséi, a cigány folklórban például fellelhető egy monda, amivel a repülőgépek eredetét magyarázzák. Hogy visszakanyarodjak egy régebbi témánkhoz, a mese szerint a repülőgépek igazából sárkányok, akik beleuntak az örökös királyfikkal és szentekkel folytatott harcba, és inkább segíteni akarnak az embereknek. Mondjátok, hogy nem édes! <3)

Régóta él annak a násznépnek a története, amelyik akkor veszett oda a Balatonban, amikor megpróbáltak Szántódnál átkelni Tihany felé, a befagyott tó jegén. A Balaton, formája miatt nagyon veszélyes ebből a szempontból, a leghidegebb téli napokon is rengeteg rajta a rianás. Az esküvői menet mégis, fittyet hányva a veszélyre, nekivágott a rövid útnak – és sose érkeztek meg a Tihanyi Apátságba.

A történetet hallottam már limuzinnal és ló vonta, díszes szánnal is, de az egyik változata még a magyarok bejövetele előtt itt élő szlávokkal meséli a történetet.

Balatoni legendák, Helka belső borító
Egy balatoni legendát feldolgozó meseregény, a Helka belső borítója

Egy másik legenda egy faluról szól, ami így vagy úgy, de víz alá került. Egyes elbeszélések szerint az óriás vagy a sárkány által elmozdított sellőoltásból feltörő víz temette el. Egy másik legenda szerint az 1847. évi nagy aszály idején, amikor a Velencei-tó teljesen kiszáradt, és búzát vetettek a medrébe, akkor a Balaton helyére is beköltöztek az emberek, de a következő évben a víz újra megnőtt, és elnyelte a falut. Egy harmadik verzió szerint az 1970-es években elfogadott vízgazdálkodási terv tehet róla, ennek keretében két ütemben, 1985-ben és 2000-ben újból mesterségesen elárasztották a Kis-Balaton addigra kiszáradt mocsárvilágát, és az idő közben ott létesült falut.

Mindegyik legendában közös azonban, hogy az elsüllyedt falu templomtornya a mai napig minden éjfélkor megszólal, és a kongást a tó mindegyik pontján hallani lehet.

források és további legendák itt.