Verancsics Fausztusz, a veszprémi Leonardo

Verancsics Fausztusz, a veszprémi Leonardo

A Veszprémi Gothtalálkozó alkalmából kifejezetten veszprémi legendákkal vagy történetekkel akartam Nektek kedveskedni, de szégyen-gyalázat, nem ismerem annyira a Királynék Városát, mint a saját megyémet.

(Veszprém olyan, mint Minas Tirith, tudjátok, azzal a hosszú, keskeny, kiálló Trónszírt-szerű sziklával a közepén – én meg csak egy hobbit vagyok.)

Kicsit el is voltam szontyolodva, amikor megérkeztem, de próbáltam a helyi gothoknál érdeklődni, ismernek-e valami jó kis sötét hangulatú történetet… de semmi. (Pontosabban egy hölgy adott pár ötletet, amik bár nem Veszprémhez kötődnek, megérdemlik, hogy idekerüljenek, de az egy másik poszt témája lesz.)

Már-már teljesen elvesztettem a reményt, hogy találok nektek egy gothtalálkozóhoz méltó legendát, amikor megláttam ezt az emléktáblát:

Verancsics Fausztusz emléktábla Veszprém

…és zakatolni kezdtek a pici fogaskerekek.

Fausztusz

Az urat, akinek a tiszteletére a táblát állították, Verancsics Fausztusznak hívták, élettörténete mégsem a démontörténetek kedvelőinek érdeklődésére tarthat inkább számot, hanem a steampunk-abb beállítottságú hölgyekére és urakéra. Fausztusz ugyanis egy Leonardo-hoz mérhető hatású és tehetségű feltaláló volt, továbbá humanista polihisztor, és mint ilyen, íróként, költőként, diplomataként, történészként, filozófusként, matematikusként és tudósként is tevékenykedett, 1579-től pedig még veszprémi várkapitány is volt.

Ejtőernyő

Mindenki, aki kicsit is érdeklődik a tudomány- és technikatörténet iránt, vagy játszott valaha az Assasin’s Creed-del, tudja, hogy az ejtőernyőt Leonardo da Vinci találta fel – ami téves információ. Való igaz, hogy foglalkozott a “fékezett zuhanás” problémájával, de a vázlatai alapján rekonstruálható szerkezet nem lett volna képes ellátni egy ejtőernyő feladatait.

Nem így Fausztusz ejtőernyője. Az ejtőernyők témájának második legrészletesebb leírása nála található (az első naná, hogy Leonardo), viszont a Fausztusz rajzain látható szerkezet tényleg repül.

Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, hogy szinte lássuk, ahogy őrült tudós barátunk egy ilyen szerkezettel a vállán leugrik innen:

Veszprémi vár szikla

Kocsi

Persze, mindenki tudja, hogy a világon MINDEN magyar találmány, ez nem is meglepő. Na de ki gondolta volna, hogy a kocsit (repülve közlekedő vámpírkollégák kedvéért: a négykerekű guruló jármű) is magyar, sőt, egy magyar faluról nevezték el?

Pedig így történt. Fausztusz szabadalmaztatta először azt a módszert, ami leginkább a mai lengéscsillapítókhoz hasonlít, hogy a szekér kerekeit rugós felfüggesztéssel erősítették a vázhoz. Az így kapott könnyebb, gyorsabb járművek sok feladatra alkalmasabbak voltak lomha őseiknél, ezért gyorsan elterjedtek Európában. És az egyik elő hely, ahol ilyen járműveket készítettek, a magyar Kocs község.

Ezen kívül rengeteg találmánya volt szimpatikus nevű barátunknak, például a sífelvonókhoz hasonló szerkezet, lánc- és öntöttvas hidak, vagy vízalatti kotrógépek, és még számtalan más érdekesség.

All in all, humanista feltalálóért sem kell a szomszédba mennünk.

 

És még valami Veszprémről

Pontosabban két valami.

Egyrészt, létezik egy rövid, de annál érdekesebb legenda a város nevének eredetéről, ami tanulságos lehet sok-sok denevérfióka számára. Eszerint a veszprémi székesegyház építése közben elfogyott a rászánt pénz, de Gizella királyné annyira szenvedélyesen akarta, hogy elkészüljön, hogy eladta a ruháit, hogy abból fedezhessék tovább az építkezéseket. Állítólag ő mondta ekkor: “Vessz, prém!”

A legenda csak annyiban sántít, hogy boldog Gizella nem tudott magyarul.

Egyébként szeretnék egyszer olyan ruhát hordani, ami felér egy fél székesegyház árával.

A másik legenda a Szent György-kápolnához kötődik, ahová bementünk ugyan a látogatás alkalmával, de nem készítettem képeket, mert csúnyán nézett ránk a papbácsi (bár annyi harci díszbe öltözött gothra bárki furán nézett volna).

Szóval a történet szerint ezen a helyen tette le Szent Imre a szüzességi fogadalmat – sok-sok akkori és mai leányzó nagy bánatára.