Székesfehérvár, Öreghegy

Székesfehérvár, Öreghegy

Tizennyolc évig éltem Székesfehérvár városában, a valaha volt szőlőhegy tetején, ezért kézenfekvő volt, hogy írnom kell róla. Viszont amikor utánaolvastam a történetének (ebben a könyvben)engem is ért meglepetés.

Lássuk tehát a legékesebb példáját annak, hogy még csak a szomszédba se kell menni egy jó kis borzongásért.

Bányató

A városnegyed szívében álló vadregényes hegyi tó teljesen elüt a környező békés, kertvárosi látképtől, és rögtön két okot is kínál, hogy meglátogassa egy borzongásra fogékony utazó.

Egyrészt ott van a kialakulásának története: 1917-ben, egyetlen éjszaka leforgása alatt keletkezett, mert a korábban itt folyó bányászmunkák közben átszakadt egy föld alatti tavat rejtő üreg fala.

székesfehérvár bányató

 A baleset olyan gyorsan történt, hogy a munkaeszközök, például csillék és csákányok még mindig a tó fenekéről induló járatokban vannak – sokak szerint a hajdani munkások csontjaival együtt. A tóban egyébként nem ajánlott a fürdés, többek között azért, mert a vize szokatlanul hideg, és így egy rossz mozdulat hirtelen szívmegálláshoz vezethet – vagy éppen a bányászok szellemei húznak le a mélybe.

A másik ok a neve. Érthető, hogy a tizenöt méter magas sziklafal, a mély víz, a tó tükörsima felszíne nem egy embert megihletett. Habár hivatalosan Bányatónak hívják, a köznyelvben még mindig él az Öngyilkosok tava elnevezés…

székesfehérvár bányató fürdő lány szobra

Pestispincék

A név két utcát takar az Öreghegy lábánál, és az elnevezés nem véletlen. Valaha, amikor még az Öreghegy nem tartozott a városhoz, csak szőlőhegyként funkcionált, ez az utca volt a város keleti határa. Ezért itt jelölték ki a tömegsírokat XVIII. századi pestisjárvány áldozatai számára.

Az eseményre csak egy félmondat utal az említett könyvben, ma már csak az utca neve emlékeztet rá. A helyiek pedig nem igazán ismerik az elevezés okát, inkább morbid humorra gyanakodnak, mint arra, hogy ténylegesen pestistemető lenne a város alatt.

A területet mára beépítettét, többek között lakóházak és egy babauszoda található itt.

Bory-vár

Ebben az épületben kivételesen nincs semmi borzongató. Sokkal inkább szívszorító/melengető (kinek mi) a tudat, hogy egy férfi egy egész kastélyt épített, hogy a szerelme halhatatlanná váljon.

Bory Jenő szobrászmester feleségének, örök múzsájának, Komócsin Ilonának kezdte építeni a várat 1923-ban. Innentől kezdve haláláig, közel negyven évig folyamatosan dolgozott rajta, javítgatta,  hozzátoldott egy-egy tornyot, épületszárnyat, vagy kazamatát, amikor összeszedte a pénzt hozzá. Bár hivatalosan szobrász-építész volt, nem csak a szobrokat készítette ő maga, hanem gyakran a kétkezi építési munkákat is ő végezte. Bár az épület (Magyarországon elsőként) vasbetonból készült, hangulata határozottan romantikus, álmaink tündérkastélyaira hasonlít, nem véletlen tehát, hogy sok helyi házaspár (szüleim, nagyszüleim például) itt tartják az esküvői fényképezést.

Ma a Bory-házaspár leszármazottai élnek a kastély egyik szárnyában, a többi része viszont látogatható. Több teremben múzeum működik, ahol az alkotó szobrainak gipszreplikáit lehet megtekinteni.

székesfehérvár bory-vár
Bory-vár, a mesebeli kastély